memo

A művelődés folytonossága

Rólam

Avatarom az emlékezés szimbóluma, Mnemosyné.

Archívum

Blogroll

  • Nincsenek kedvenc blogok

Kedvenc szerzők

Blogom címkéi



http://rss.memory.blogter.hu/

A bíróságokról

Az alkotmányos témákat figyelve, elolvastam a Magyar Nemzet március 17-i híradását.

Eszerint a Velencei Bizottság titkára, Markert telefonon tájékoztatta Strassburgból az MTI-t az elfogadott módosításokról. Mint elmondta, a bizottság több változtatást eszközölt a bírósági és egyházügyi véleménytervezetben. Itt a bíróságokról és a bírákról szóló törvénnyel kapcsolatos állásfoglalást veszem szemügyre. M.kijelentette: ezzel kapcsolatban nagyon kritikus volt a véleményük, álláspontjuk szerint ez a jogszabály nem felel meg az európai normáknak. Bírálatuk fő tárgya elsősorban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének szerepe, akinek hatásköre értékelésük szerint túlságosan széles, túlságosan nagy jogkörökkel rendelkezik, és lényegében nem vonható felelősségre.

Üdvözölték ugyanakkor azt a tényt,  hogy a magyar kormány kezdeményezte a jogszabály módosítását.

(A magyar egyházügyi törvényről alkotott bizottsági vélemény nem olyan negatív, mint a bírósági törvényre vonatkozó – folytatta Markert. Itt is megfogalmaztak bizonyos kritikát, de általánosságban úgy gondolják, hogy a szöveg jó keretet nyújt egy megfelelő jogszabályhoz.)

 

Tovább »

Címkék: | 2012-03-17 15:56:19 | |Mne | hozzáaszólás: 77 |

Visszavont javaslat

Legutóbb, egy kommentben a blogírási embargó befejezését javasoltam.

Ezt most visszavonom, mert a hozzáférés azóta csak rosszabbodott.

A tanulókör résztvevőinek azt ajánlom, hogy  a naptári félév végéig ne írjanak bejegyzéseket.

Tovább »

Címkék: | 2012-03-06 05:38:12 | |Mne | hozzáaszólás: 4 |

A Bender-Log ravaszsága

 

Kipling szerint a többiek azért utálják a Bender-log majomnépét, mert ezek semmibe veszik a törvényt. Az Asszociációk bloghoz írt kommentben idéztem nemrég: 2011-04-23 21:46. Mne : Mauglinak ezt kell hallania:
"Megtanítottalak a Vadon egész törvényére, minden nép törvényére, csak a majmokéra nem, akik a fák tetején laknak. Azoknak nincs törvényük. Azok nem tartoznak sehová. Még külön nyelvük sincs, lopott szavakat használnak, amiket úgy csíptek el, hogy az ágak közt hallgatóztak, leskelődtek. Mi nem járhatunk velük egy úton... Mi, vadonbeliek, szóba sem állunk velük."
 
De a civilizált világban akadt olyan, aki szóbaállt, ha nem is a majmokkal, hanem az itteni Bender-Log Zrt. vel. Annak ellenére, vagy éppen azért, mert ez sem tisztelte a törvényt, emiatt 2008-ban eltiltották a befektetési tevékenységtől. Még 1997-ben, Szegeden alapították. Legális profiljában sok minden volt: agrárkereskedelem, ingatlan és autókereskedelem, tanácsadás, stb. Illegálisan pedig kiváltképpen számlagyárosként működtek, adócsalásokban segédkeztek. Búsás haszonért, hiszen a benderlogoknak is megvan a magukhoz való eszük. Több százmillió forint értékben bocsátottak ki fiktív számlákat a csődközeli Electro World cégcsoport számára.
 
Itt a múlt szerdán házkutatás zajlott le. Pénzügyi nyomozók szállták meg a társaság budai központját, a korábbi és a jelenlegi vezérigazgató sok száz milliós ingatlanait. Számítógépeket, mobiltelefonokat, és több raklapnyi cégiratot foglaltak le.
Az ismert bűnügyi portál úgy tudja, nem a műszaki cikkeket forgalmazó cégbirodalom az egyetlen, amelyet a Bender Log Zrt. fiktív bizonylatokkal látott el: a számlagyárként működő társaság „ügyfelei” között mamutcégek sora szerepelhet, a részükre kibocsátott fiktív számlák összértéke megközelítheti a 15 milliárd forintot.  A szövevényes gazdasági bűncselekmény-sorozat kulcsfigurái F. György és T. György, akik a fiktív számlák iránti igényeket közvetítették a Bender Log Zrt. számára.
 
Nem hiába intették Mauglit a Bender-Log népétől, mely nem tiszteli a törvényt. Átélt események sugallták, hogy aki ilyenekkel közösködik, megjárja. A tapasztalatot a kiplingi mű írta le, az élet pedig, ahogyan lenni szokott, utánozta a művészetet.

 
 

 

Tovább »

Címkék: | 2011-07-13 20:59:32 | |Mne | hozzáaszólás: 84 |

Hazug hitvallás

 

Deák István, a Columbia egyetem magyar származású professzora mondja az új alkotmány történelemhamisító bevezetéséről:
 
„Az 1990-es változás után magyar politikusok bátran vállalták a múltért való felelősséget, ma viszont az új alkotmány preambuluma azt kívánja leszögezni, hogy a német megszállással megszűnt a Magyar Állam jogképessége, s így a nemzet nem felelős azért, ami 1944 és 1990 között történt. Akik ezt állítják, elfelejtik, hogy a német megszállás után Magyarországnak megmaradt a kormányzója, a kormánya, a parlamentje és a legalább félmilliós hadserege, amely az országban maradt néhány ezer német katonát könnyen fogságba ejthette volna, ha akarja. Megmaradt továbbá a felfegyverzett csendőrség, a rendőrség és a hatalmas közigazgatási apparátus.
 
Nem, a március 19.-e utáni idők kormánya nem volt bábkormány, mert ha az lett volna, akkor Horthy Miklós nem tudta volna hatalmi szóval elejét venni a budapesti zsidók deportálásának, s nem lett volna képes az országban tartani a munkaszolgálatos férfiak óriási többségét. Végül tekintélye és hatalma – egyébként téves – tudatában nem készülhetett volna a kormányzó 1944 őszén az átállásra. Hogy az ellene irányuló SS-puccs olyan sikeres volt október 16-án, az nem a néhány német ejtőernyősnek volt tulajdonítható, hanem annak, hogy a magyar tisztikar nagy többsége folytatni akarta a háborút, és ezért nem engedelmeskedett a „Legfőbb Hadúr” parancsának. ... A történelemhamisítás törvénybe iktatásának mai kísérletét nem lehet eléggé súlyosan elítélnünk.”
 

 

Tovább »

Címkék: | 2011-04-10 19:35:30 | |Mne | hozzáaszólás: 6 |

Mutasd a fogacskádat

Tejfogak helyett már erős, állandó fogaid bújtak ki. Nemcsak rágásra valók. Látom őket, amikor nevetsz. Olyankor még kellemesebb rád nézni.



Tovább »

Címkék: | 2011-04-03 20:15:18 | |Mne | hozzáaszólás: 4 |

Szeresd

"Szeresd csak nyugodtan kutyádat, ezt a csillogó szemű, fáradhatatlan barátodat, aki nem kér barátságáért mást és többet, mint valamilyen szerény koncot és egy-egy simogatást. Ne hidd, hogy gyöngeség és önzés késztet az állatokat szeretni. Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek. Mások nevezzék gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért, te sétálj csak kutyáddal. Jó társaságban maradsz; s Isten tudja ezt."
Márai Sándor: Füveskönyv

Tovább »

Címkék: | 2011-02-20 16:05:50 | |Mne | hozzáaszólás: 8 |

Nekem minden sikerült az életben

Harmonikus világomban teljes biztonságban érzem magam. Lelkem mosolyog. Boldog vagyok. Végtelen jóindulat és szeretet lakozik bennem. Ezt osztja meg veled a nevetésem. Nézd csak meg a fényképemet!
 

Tovább »

Címkék: | 2011-01-21 21:17:39 | |Mne | hozzáaszólás: 13 |

Alkotmányunk vázlata: nem papírrongy (frissítve)

Mindenkit joggal érdekelhet hazánk készülő alaptörvénye.

Magyarország alkotmányának szabályozási elveit (2010. december 2.) rövidítve ismertetem, a két alternatív megoldás közül az „A” változatra szorítkozva. Az újszerű, továbbá a régivel a folytonosságot kihangsúlyozó mondatokat vastag betűkkel emeltem ki. A kiemelés tehát nem fontosság szerint történt.

Kisebb, részben jogkorlátozó változtatásokat leszámítva, az „A” változat tételes törzsszövegének lényeges tartalma megegyezik a jelenleg hatályos alaptörvény tartalmával, új fogalmazású kiadásban. A másik verzió strukturális, erősebben vitatható, olykor kétes értékű módosításokat tartalmaz, de önmagukban ezek az alaktani újítások sem vezetnek az államrend politikai természetének gyökeres átalakulásához. Az én szempontomból az a lényeges, hogy az Alkotmány tételes részének vázlata az általam korábban és legutóbb ismertetett általános és európai emberjogi alapelvek keretén belül marad. Sőt, azokat kiemelt normaként kezeli, csakúgy, mint a jelenleg hatályos alkotmány. Ugyanaz az alaptörvény természetesen többféle tartalommal érvényesülhet a különböző hatalmi és egyéb érdekeknek megfelelő sarkalatos törvények szerint, de erről már nem a dokumentum szövege tehet.

Az előző mondathoz kapcsolódik az alábbi

Frissítés

Nem lehet, steril körülményeket feltételezve, csak az Alkotmány betűjét vizsgálni, a ténylegesen megvalósuló hatalmi törekvéseket figyelmen kívül hagyva. Máris a szép alapelveknek sokban ellentmondó gyakorlat alakul ki: a hatósági jellegű, szoros médiakontroll, a különleges bankadó, a legnagyobb multikra kivetett sarcok, a magánnyugdíjpénztárak „kötelező" állományának kisajátítása, az időben visszaható törvénykezés. Meggyengül, összeomlik a hatalom ellenőrzése. Lásd: a Költségvetési Tanács likvidálása, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának küszöbön álló, kormánypárti átszervezése, az Alkotmánybíróság illetékességének durva megcsonkítása.

Amit Helmut Schmidt a minap mondott, annak a szelleme hiányzik a fenti tervezetből. " Közösen vagyunk a felvilágosodás gyermekei. Államainkat elválasztottuk egyházainktól és vallási közösségeinktől. Államainkon belül mindnyájan megteremtettük a hatalommegosztás rendszerét. Együttesen meg vagyunk győződve a parlamenti demokrácia előnyeiről." Ahol a hatalom megosztása teljesen formálissá válik, ott sok minden megtörténhet.

A máshol emlegetett "papírrongy" alaptörvényt is be lehetne betonozni. De itt nem erről van szó. Olyan általánosságokat hagynak az alkotmányban, melyeket szinte tetszés szerint ki lehet tölteni a hatalomnak megfelelő sarkalatos és egyéb törvények révén. Ennélfogva, azok alkotmányellenessége aligha merül fel. Ha mégis, mindig akad szolgálatkész prókátor, aki bebizonyítja, hogy minden a legnagyobb rendben van.

Egyetlen ellensúly maradna: a nyilvánosság. A média kincstári megrendszabályozása ezt a hézagot hivatott megszüntetni.

Erkölcsi és egyéb normák betartása joggal megkövetelhető a médiumoktól. Ám csak tekintélyelvű rendszerekben szokás bíróság helyett hatóságot felruházni a jog kikényszerítésével. Ez könnyen felhasználható az állami médiumok totális kormánypropagandájával szembeni ellenvélemények elhallgattatására.

(Eddig a frissítés.)

 


(A szabályozási elvek bevezetése leszögezi, hogy az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, melyben az államszervezet szabályai közül is csak a legfőbb, kiemelkedő jelentőségű rendelkezések kaphatnak helyet. Az alkotmány legünnepélyesebb része a praeambulum, vagyis előbeszéd.)


PRAEAMBULUM
Az alkotmány praeambuluma utaljon legfontosabb alapértékeinkre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire. Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedő szabadságmozgalmainkat is.
A nemzet az Országgyűlés, mint az alkotmányozó hatalom letéteményese által Magyarország Alkotmányaként megállapítja, és elrendeli mindazt, amit a következő rendelkezések tartalmaznak.
Alapvető rendelkezések
1.
Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, azaz a nép, melynek egymásért felelősséggel tartozó tagjai egyenlő és elidegeníthetetlen méltósággal bírnak. Magyarország alkotmányos állami folytonosságát a Szent Korona fejezi ki. A nemzet hatalmával választott képviselői útján, illetve kivételes esetekben közvetlenül él. Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért.
2.
Magyarország a hatalommegosztás elvén nyugvó független, demokratikus jogállam. Államformája köztársaság. Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.
3.
Magyarország nemzeti jelképei a címere, a nemzeti zászlaja, az állami lobogója és a himnusz. A címer hegyes talpú, hasított, tölgyfalombokkal övezett pajzs; első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt; a pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Az állami lobogó a nemzeti zászló három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávja, fehér sávjában a címerrel. A himnusz Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. A nemzet ünnepei március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, augusztus 20-a, Szent István király és az államalapítás ünnepe, amely hivatalos állami ünnep, valamint október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének napja. Magyarország fővárosa Budapest.
4.
Az Alkotmány Magyarország alaptörvénye, rendelkezései és az alkotmányos jog szabályai mindenkire kötelezőek. Jogszabály alkotására csak az alkotmány adhat felhatalmazást. A jogalkotás rendjéről sarkalatos törvény, a törvényalkotásról az Országgyűlés Házszabálya rendelkezik.
5.
Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében, ezért az Európai Unió szuverén tagjaként, az ebből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben megerősített és kihirdetett nemzetközi szerződés alapján egyes, az Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.
6.
Magyarország együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével, nemzetével és országával, elutasítja a háborút, mint a viták megoldásának eszközét, és tartózkodik más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől. Elfogadja ezért a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá vállalt nemzetközi jogi kötelezettségei és saját joga közötti összhangját.
7.
Az Alkotmány elismeri minden ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen szabadságát és alapvető jogait, kiemelt védelemben részesíti a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot. A szabadság, az alapvető jogok, a házasság és a család tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
8.
Az alapvető jogok kötelezettségekkel és felelősséggel járnak. Gyakorlásuk szabályait törvény állapítja meg, amely lényeges tartalmukat nem korlátozhatja. Ha az Alkotmány kivételt nem tesz, az alapvető jogok korlátozásának mások jó hírneve vagy más alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében, e célok eléréséhez szükséges mértékben lehet helye. Az alapvető jogokat nem lehet úgy értelmezni, hogy az bárki számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely más zaklatására, jogainak és szabadságának megsértésére vagy az Alkotmányban meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.
9.
Az emberi, illetve az állampolgári jogok bármely megkülönböztetés, így különösen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül mindenkit megilletnek; az emberek ilyen megkülönböztetését a törvény bünteti. A férfiak és a nők egyenjogúak.
10.
Minden gyermeket megillet a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás. A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák; a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük neveléséről és taníttatásáról gondoskodni. A családok, valamint az anyák és gyermekek támogatásáról és védelméről, törvényben kell rendelkezni.
11.
A magyar állam tulajdonáról, mint nemzeti vagyonról a kizárólagos állami tulajdonba tartozó elidegeníthetetlen kincstári vagyontárgyakról, valamint a kizárólagos állami tevékenység köréről törvény rendelkezik. A közvagyon és közpénzek rendeltetése a közérdek szolgálata, a közszükségletek kielégítése, ez azonban nem csökkentheti a nemzet jövendő generációinak lehetőségét arra, hogy saját szükségleteiket majd kielégítsék. Az állam gazdálkodó szervezetei a közpénzekkel és a saját közvagyonnal a törvények előírása szerint hatékonyan kötelesek gazdálkodni, ezért elszámolási felelősséggel tartoznak. Az állami feladatok ellátása érdekében állami pénzügyi rendszer működik.
 
ALAPVETŐ JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK
 
Az Alkotmány tartalmazza valamennyi, a jelenlegi alkotmányban foglalt alapvető emberi és állampolgári jogot. Ennek megfelelően:
1.
Alapvető emberi jogként minden ember életét, fogantatásától kezdve védelem illeti meg. Az emberi élet és méltóság sérthetetlen.
2.
Mindenkit megillet a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog. Szabadságától senkit sem lehet megfosztani csak törvényben meghatározott okokból és eljárás alapján.
A törvény előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz, a védelem és a jogorvoslat jogához. Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Senkit sem lehet büntető ítélettel sújtani olyan cselekmény miatt, mely az elkövetéskor nem volt bűncselekmény.
Mindenkit megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely megválasztásának szabadsága.
Mindenkit megillet a jó hírnévhez, magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára, azaz hogy vallását és más meggyőződését szabadon megválassza és megváltoztassa, valamint hogy vallását vagy meggyőződését akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy a magánéletben vallásos cselekmények, szertartások végzése útján, vagy egyéb módon kinyilváníthassa, kinyilvánítását mellőzhesse, gyakorolhassa vagy taníthassa. Az egyházak és vallási közösségek önállóak. Az állam és a vallási közösségek, egyházak működését, az egyházak állami elismerését és nyilvántartását sarkalatos törvény szabályozza.
(Megjegyzem, nagy hiba volt az elvek közül kihagyni az államszervezet és a vallási szervezetek közti viszony lényegének elvi meghatározását. A kettő összefonódása fölött eljárt az idő. Szétválasztásuknak van egy minimuma, lehetséges egy közepes mértéke, vagy maximális mértéke, mint Franciaországban és az USÁ-ban. A választás számos meggondolástól függ, de nem lehet úgy tenni, mintha ez a probléma nem létezne, vagy nem az alkotmány illetékességébe tartozna.)


Mindenkinek joga van a szólás és véleménynyilvánítás szabadságára, a közérdekű adatok megismerésére.
Az Alkotmány védi a sajtószabadságot és a tájékoztatáshoz való szabadságot, melyekkel kapcsolatos alkotmányos biztosítékokat sarkalatos törvény szabályozza.
Az Alkotmány védi és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
Mindenkit megillet a gyülekezési és egyesülési jog, melyekkel kapcsolatos alkotmányos biztosítékokat sarkalatos törvény szabályozza. A pártok – amelyek közreműködnek a nemzet akaratának kialakításában és kinyilvánításában – az Alkotmány és a jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. Közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
A pártok működéséről és gazdálkodásáról ugyancsak sarkalatos törvény rendelkezik.
Mindenkit megillet az a jog, hogy egyedül vagy másokkal kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.
3.
Mindenkit megillet a tulajdonhoz való jog, amely a tulajdonosra kötelezettséget is ró. Mindenkit megillet az a jog, hogy halála esetére tulajdonáról rendelkezzék, végintézkedés hiányában az öröklés rendjét törvény szabályozza. Ez utóbbi alapján történő öröklésre elsősorban törvényben meghatározott rokonsági fokig az egymással egyenes ági vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási kapcsolatban állók, és a házastárs jogosult, az állam és más személyek csak ezek hiányában. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, másként korlátozni közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon lehet, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett.
Az Alkotmány elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát, ennek érdekében a köz- és magántulajdont egyenjogú és egyenlő védelemben részesíti.
4.
Mindenkinek joga van munkája és foglalkozása szabad megválasztásához. Az Alkotmány fogalmazza meg államcélként a magyar állampolgárok munkához való jogának elősegítését. Mindenkinek joga van munkájáért arányosan a másokéval egyenlő bérhez, a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. Mindenkinek joga van gazdasági és társadalmi érdekvédelmi szervezet alakításához, illetve ahhoz való csatlakozáshoz. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvényben meghatározott foglalkozások kivételével és törvényben meghatározott feltételek mellett a munkavégzést megtagadja.
Mindenkinek joga van az egészséges környezethez, ezért mindenkinek kötelessége is az élő és élettelen környezet óvása. A testi és lelki egészség biztosítása érdekében az állam törvény alapján gondoskodik a munkavédelemről, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezéséről, a sportolás és rendszeres testedzés biztosításáról, valamint az épített és természetes környezet védelméről.
5.
Minden magyar állampolgárt megilletik az alapvető állampolgári jogok.
Senkit sem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani vagy magyar állampolgárt Magyarország területéről kiutasítani. A magyar állampolgárt megilleti a külföldről való hazatérés joga. Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze. Az állampolgárságról sarkalatos törvény rendelkezik. Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.
Minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megilleti a választójog, továbbá minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.
Minden magyar állampolgárt megilleti a nemzeti és etnikai kisebbségi státushoz való jog. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek a nemzet hatalmának részeseiként joguk van kollektív részvételre a közéletben, saját kultúrájuk ápolásához, anyanyelvük használatához, anyanyelvű oktatáshoz, a saját nyelven való névhasználathoz. Képviseletüket törvények biztosítják. A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
A magyar állampolgároknak joguk van a szociális biztonsághoz, a művelődéshez való joghoz. Az Alkotmány – az egészséghez való joghoz hasonlóan – tartalmazza azokat az állami kötelezettségvállalásokat, melyek az Alkotmányban szereplő szociális és kulturális jogok érvényesülését előmozdítják.
Az Alkotmány államcélként rendelkezzék a rászorulókról történő gondoskodásról és az ifjúság védelmezéséről.
Az alapvető állampolgári jogok gyakorlásáról rendelkező törvények egyes alapvető állampolgári jog gyakorlását magyar állampolgársággal nem rendelkezőknek is biztosíthatja.
A magyar állam nemzetközi kötelezettségvállalásának megfelelően nem magyar állampolgároknak törvényben előírt feltételek esetén menedékjogot biztosít.
6.
Az Alkotmány állampolgári kötelezettségként tartalmazza a honvédelmi kötelezettséget, illetve a közteherviselés kötelezettségét azzal, hogy ez utóbbi nem csak magyar állampolgárokat terhelhet. A közteherviselési kötelezettségeket törvény szabályozza, a honvédelmi kötelezettség szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik.
7.
Rendkívüli állapot, szükségállapot, vagy sarkalatos törvényben megállapított más kivételes helyzet esetén rendkívüli jogrend lép életbe. A rendkívüli jogrend időszakában az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy korlátozható, a hatalomgyakorlás módja az Alkotmánytól eltérően alakítható. Ezek és a rendkívüli jogrend egyéb részletes szabályait - ideértve a rendkívüli jogrend alapjául szolgáló állapot vagy más kivételes helyzet megszüntetését - sarkalatos törvény szabályozza.
Az államfő
1.
Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, s akinek személye sérthetetlen.
A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, valamint politikai tisztséggel, megbízatással; a köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről, továbbá az őt megillető költségtérítés összegéről, személyének sérthetetlenségére tekintettel büntetőjogi védelméről az Országgyűlés külön, sarkalatos törvényben rendelkezik.
2.
Köztársasági elnökké az a magyar állampolgár legyen megválasztható, aki választójoggal rendelkezik, és a választás napjáig betölti harmincötödik életévét. A köztársasági elnököt legfeljebb egy alkalommal legyen lehetséges újraválasztani.
„A" változat:
A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg öt évre a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint. A választást a megbízatás lejártát megelőzően legkorábban hatvan, legkésőbb harminc nappal kell megtartani.
 A köztársasági elnök megbízatása megszűnésére vonatkozó szabályok változtatást nem igényelnek.
 3.
Az államfő meglévő jelenlegi jogosítványai nem igényelnek alapvető változtatást. Így maradjanak fenn a köztársasági elnöknek az Országgyűléssel (általános választás kitűzése, alakuló ülés összehívása, részvétel, felszólalás az Országgyűlésben, rendkívüli ülés kezdeményezése, az Országgyűlés által elfogadott törvénnyel kapcsolatos vétójoga, valamint a törvények kihirdetéséről történő intézkedés, az Országgyűlés feloszlatása, népszavazás kezdeményezése), a Kormánnyal (javaslattétel a miniszterelnök személyére, miniszterek és államtitkárok kinevezése, felmentése), a külpolitikával (az állam képviselete, nemzetközi szerződések megkötése, nagykövetek, követek kinevezése), az igazságszolgáltatással (bírák, Kúria elnökének helyettese, a legfőbb ügyész helyettese kinevezése), az európai parlamenti választások kitűzésével, az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzésével, valamint az országos népszavazás időpontjának kitűzésével kapcsolatos jogosítványai.
Változatlanul tartozzanak az elnök jogkörébe az itt nem részletezett személyi döntésekkel kapcsolatos és egyéb jogosultságai, köztük a jelenlegi keretben megmaradó főparancsnoki tisztség.
Az Alkotmány a köztársasági elnök feladatainak és hatásköreinek részletes felsorolását követően tartalmazzon olyan klauzulát, amely lehetővé teszi a törvényhozó számára, hogy külön törvényben más feladatot és hatáskört is meghatározzon a köztársasági elnök számára. Az Alkotmány - hasonlóan a jelenlegi szabályozáshoz - szabályozza pontosan, hogy mely államfői aktusok érvényességéhez szükséges a miniszterelnöknek vagy valamelyik miniszternek az ellenjegyzése, és mely hatáskörök gyakorolhatók e nélkül. Érdemi változtatás e tekintetben sem szükséges. Az Alkotmányban kifejezett szabályként jelenjen meg az az alkotmánybírósági alkotmányértelmezés, melynek értelmében a köztársasági elnök a Kormány (a miniszterelnök, illetve a miniszter) előterjesztésének teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik, illetve az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná, illetve kitüntetésre vonatkozó javaslat esetén az az Alkotmány által védett értékeket sértené.
4.
Abban az esetben, ha a köztársasági elnök feladatai ellátásában átmenetileg akadályoztatva van, az akadályoztatás elhárultáig, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása bármely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig, a köztársasági elnök feladatai és hatáskörei vonatkozásában a jogköreit az Országgyűlés elnöke ... gyakorolja minden korlátozás nélkül. Az Országgyűlés elnöke ... a köztársasági elnököt helyettesítő időszakban képviselői jogait nem gyakorolja, az Országgyűlésben feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
Az államfő jogi felelősségre vonásának szabályai nem szorulnak változtatásra, de a jogi felelősségre vonás megindítását követő felelősségre vonási eljárás szabályairól külön törvényt kell alkotni.
 
A törvényhozó hatalom
Az Országgyűlés
 
A nép közvetett hatalomgyakorlásának legfőbb alkotmányos szerve az Országgyűlés, mely érvényre juttatja a népképviselet elvét és gyakorolja a törvényhozó hatalmat.
Az Országgyűlés szerepével és hatáskörével kapcsolatos szabályozás alapvető változtatást nem igényel. Ezek a hatáskörök az Alkotmányban nem sorolhatók fel kimerítően, így utalni kell arra, hogy az Országgyűlés hatáskörét törvények bővíthetik. Mindenképpen tartalmaznia kell az Alkotmánynak az Országgyűlésnek az Alkotmány megalkotására, a törvények hozatalára vonatkozó, illetve a legfontosabb közjogi méltóságok megválasztásával, a költségvetéssel, a kiemelkedően fontos nemzetközi szerződések megkötésével, a háborúról és békéről való döntéssel, a honvédség külföldön történő alkalmazásával és az ország szuverenitását érintő más katonai csapatmozgásokkal, a rendkívüli és a szükségállapot elrendelésével kapcsolatos hatáskörét. Kifejezetten tartalmazza azt is az Alkotmány, hogy az Országgyűlés dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésekben.
"A" változat:
Az Országgyűlés egykamarás, a népképviseleti elv szerint, általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján négy évre választott testület.
 Az említett kérdéseket részleteiben rendező törvényt sarkalatos törvényként az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával fogadja el.
 (Képviselők jogállása)
"A" változat:
Az országgyűlési képviselő a szabad mandátum elve alapján látja el képviselői tevékenységét. Az egész nemzet képviseletében, a köz érdekében jár el, tevékenységére nézve nem utasítható. Az Országgyűlés integritásának védelmében a képviselőt mentelmi jog illeti meg. Ennek részleteiről és a képviselői jogállás egyéb szabályairól (ide értve az összeférhetetlenség szabályozását is) a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott sarkalatos törvény rendelkezik. A képviselői megbízatás megszűnésének eseteit változatlanul az Alkotmány tartalmazza.
"A" változat:
Az Országgyűlés szervezetére és működésére vonatkozó szabályok közül csak a legfontosabbak (pl. a tisztségviselők - az Országgyűlés elnöke, alelnökei, jegyzői – megnevezése, az Országgyűlés megbízatásának kezdete és megszűnése stb.) kerüljenek az Alkotmányban szabályozásra. Az Országgyűlés a működésének részleteit a jelenlévő képviselők kétharmadának többségével elfogadott Házszabályban szabályozza. A képviselőknek a törvényalkotással és a végrehajtó hatalom ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb jogait - a törvénykezdeményezést, az interpelláció és a kérdés jogát - továbbra is tartalmaznia kell az Alkotmánynak.
"A" változat:
Az Országgyűlés (képviselőház) feloszlatására vonatkozó szabályozás annyiban változik, hogy az Országgyűlés akkor oszlatható fel, ha tizenkét hónapon belül legalább három esetben vonja meg a Kormánytól a bizalmat, illetve, ha a költségvetést nem fogadja el. Változatlanul feloszlatható az Országgyűlés akkor, ha új miniszterelnök választása esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított negyven napon belül nem választja meg. Az Országgyűlés önfeloszlatására vonatkozó szabály változatlan marad. Az államfő jogosult az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja. Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.
Az Országgyűlés az állami költségvetésről minden évben törvényt alkot. A törvényjavaslatot a Kormány nyújtja be az Országgyűlésnek. A költségvetésben érvényesíteni kell az áttekinthetőség és az ésszerű részletesség elvét. A költségvetés elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére (appropriáció). Amennyiben a költségvetés az év végéig nem születik meg, az Országgyűlés az átmeneti gazdálkodásról alkot törvényt (indemnitás). Ha a költségvetési törvény az aktuális pénzügyi év kezdetéig nem született meg, és az Országgyűlés az átmeneti gazdálkodásról sem rendelkezett, a Kormány jogosult a bevételeket a hatályos törvények szerint beszedni, és az előző évre jóváhagyott költségvetési kiadási előirányzatok korlátai között időarányos kifizetéseket teljesíteni (ex-lex). Amennyiben a költségvetés a pénzügyi év március 31-ig sem születik meg, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést.
A Kormány az állami költségvetést a hatékony közpénzkezelés elvének szem előtt tartásával hajtja végre. A végrehajtásról zárszámadásban számol el, melynek elfogadásával az Országgyűlés felmenti a gazdálkodás felelőssége alól.
 
Az Állami Számvevőszék
8.
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi ellenőrző szerve, (további szöveg itt kihagyva).
 
Az országgyűlési biztosok
9.
Az országgyűlési biztosok feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomásukra jutott visszásságokat megvizsgálják, kivizsgáltassák, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzenek. (További szöveg itt kihagyva).
A közvetlen hatalomgyakorlás
10.
A nép közvetlen hatalomgyakorlásának formái a népszavazás és a népi kezdeményezés. A népszavazás és a népi kezdeményezés szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik. Az Alkotmánynak ezen intézmények tekintetében az alábbiakat kell tartalmaznia: Népszavazás az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó kérdésben tartható, azaz országos és helyi népszavazás lehet. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül nem tartható népszavazás a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint megnevezett tárgykörökben azzal a kiegészítéssel, hogy - az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezését beépítve - a normaszövegben kizárt tárgyként az Alkotmány módosítására irányuló népszavazás is megjelölésre kerül. (További szöveg itt kihagyva).
 A végrehajtó hatalom
A kormány 
1.
Az Alkotmány a Kormány feladatait a legfontosabb feladatok (törvények végrehajtása, az állami általános és szakágazati politika irányainak meghatározása és azok érvényesítése, a honvédelmi és a belső rendvédelmi tevékenység ellátása, a helyi önkormányzatok működése feletti törvényességi ellenőrzés biztosítása) megjelölésével határozza meg, a feladatok részletezésének mellőzésével. (Részletek kihagyva, majd:)
A Kormány megalakításának szabályai változtatást nem igényelnek. Megbízatása megszűnésének jelenlegi alkotmányos szabályai annyiban változnak, hogy a képviselők által kezdeményezhető bizalmatlansági indítvány előterjesztéséhez új miniszterelnök jelölésére nincs szükség, és elfogadása nem jár együtt új miniszterelnök megválasztásával. Az indítványt a képviselők egyharmada terjesztheti elő, egy ülésszak alatt egy képviselő csak egy bizalmatlansági indítvány kezdeményezésének lehet részese.
(További szöveg itt kihagyva).
2.
A hatékony közigazgatási működés érdekében és államszervezési hagyományainkat követve Magyarország területe a fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A főváros kerületekből áll, a városokban kerületek alakíthatók. Törvény kivételesen ettől eltérő, területközi egységekben is megszervezheti a közigazgatás egyes szerveit.
3.
A közigazgatás egyes ágai és szervei a Kormány vagy annak tagja közvetlen irányítása alatt működnek (államigazgatás), a helyi önkormányzatok, valamint a külön törvénnyel létesített más önkormányzattal rendelkező szervek működésükben önállóak. (További szöveg itt kihagyva).
A Magyar Honvédség


A Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza fegyveres katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. A Magyar Honvédség szükségállapot idején, ha ahhoz a rendőrség alkalmazása nem elegendő, sarkalatos törvényben szabályozottak szerint felhasználható a rend helyreállítására.
A Magyar Honvédség feladatairól és a működésére, irányítására, vezetésére vonatkozó részletes szabályokról sarkalatos törvény rendelkezik.
Az Alkotmány megerősíti, hogy a Magyar Honvédség irányítására alapvetően a Kormány jogosult, e jogkörét az Alkotmánnyal összhangban álló nemzetközi szerződés korlátozhatja. A Magyar Honvédség és a rendészeti szervek hivatásos állományába tartozók nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
 
A Magyar Nemzeti Bank


A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Az Országgyűlés ellenőrző szerepét biztosítandó a Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. A jogforrási rendbe való illesztése miatt az Alkotmánynak külön rendelkeznie kell a Magyar Nemzeti Bank elnöke által a külön törvényben meghatározott feladatkörében kibocsátott rendeletről, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.
 
ALKOTMÁNYVÉDELEM, BÍRÓI HATALOM, IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
1.
Az Országgyűlés által, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával megválasztott alkotmánybírákból álló Alkotmánybíróság az Alkotmány érvényesülése és az alkotmányos jogok védelme érdekében felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Alkotmányellenesség esetén megállapítja annak jogkövetkezményeit. Az alkotmánybírák nem lehetnek tagjai pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. Jelölésükre az Alkotmányban meghatározott módon kerül sor. Az Alkotmánybíróság szervezetéről, hatásköréről és működéséről sarkalatos törvény rendelkezik.
 
2.
A bíróságok a bírói hatalom gyakorlása útján, jogalkalmazási tevékenységük során az Alkotmány és az alkotmányos jog szabályai érvényesítésével védik és fenntartják az alkotmányos rendet, védik a természetes személyek és más jogalanyok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit, elbírálják a jogvitákat. A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról – törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen és kötelező erővel döntenek. Ítélkező tevékenységük mellett, annak csorbítása nélkül ellátják a törvényben előírt más feladatokat.
3.
A közigazgatási bíróságok a közigazgatás törvény alá rendelésének fenntartása érdekében felülvizsgálják működésének és cselekményeinek törvényességét és célszerűségét. Biztosítják a helyi önkormányzatok jogainak védelmét, elbírálják a közigazgatási jogvitákat és ennek során a törvényben előírt módon hatékony jogvédelmet biztosítanak. Sarkalatos törvényben rögzített módon gyakorolják a helyi önkormányzati rendeletek és más normatív döntések törvényessége feletti felülvizsgálatot.
4.
A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehessen elmozdítani és áthelyezni, ugyanilyen törvény szabályozza jogállásuk és függetlenségük egyéb alapvető garanciáit.
Továbbra is szükséges, hogy más személyek (nem hivatásos bírák – ülnök, fogalmazó, titkár) ítélkezésben való részvételére az Alkotmány adjon felhatalmazást.
5.
A bírósági szervezet élén a jogegység biztosítását is ellátó Kúria áll, elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az alkotmánynak szabályoznia kell azt, hogy a közigazgatási bíróság hogyan illeszkedik az igazságszolgáltatás rendszerébe, illetve vezetője megbízatásának keletkezését.
6.
A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el a bírói önkormányzati szervek részvételével. A bíróságok szervezetéről – ideértve a fórumrendszer tagozódását is – és igazgatásáról sarkalatos törvény rendelkezik.
7.
A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntető igényét érvényesíti, közvádló. Gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait, az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. Törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban. Felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett és a közérdek védelmezőjeként ellátja a törvény által rá ruházott más feladatokat. A legfőbb ügyész, akit a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választ az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, az Országgyűlésnek közjogi felelősséggel tartozik, és működéséről köteles beszámolni. A legfőbb ügyész helyettest a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket, akik nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az ügyészségre, valamint a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállására vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény szabályozza.
8.
Törvény a bírósági eljáráshoz való jog csorbítása nélkül igazságszolgáltatási feladatokat ruházhat a közjegyzőkre. Törvény szabályozza az igazságszolgáltatásban közreműködő ügyvédek jogállását és feladatait.
Az Alkotmány módosítása
Az Alkotmány akkor módosítható, ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt. 
Záró rendelkezések 
Az Alkotmány hatályba léptetéséről úgy kell rendelkezni, hogy a megalkotandó, illetve módosuló egyéb törvényekre is tekintettel az alkotmányos rendszer folyamatos működése biztosított legyen.

 

 Kiegszítés: kép a médiatörvényről

 

Tovább »

Címkék: | 2010-12-18 08:40:04 | |Mne | hozzáaszólás: 120 |

Az Emberi Jogok Napja...

 

ma van.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A Nyilatkozatot a II. világháború borzalmai ihlették, és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a Nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik. A Nyilatkozat egy bevezetőből és 30 cikkből áll.
A harminc cikk legfontosabb elemei:
  • Jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz
  • Jog a művelődéshez
  • Jog a kulturális életben való részvételhez
  • Jog a magántulajdonhoz
  • Védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől
  • A gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága
  • A vélemény és kifejezése szabadsága (Wiki)
A Nyilatkozat folytatását képezi a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya és a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya), melyeket 1966. december 16-án fogadott el a Közgyűlés. Itt az előbbit ismertetem:
 
Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya
Az egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése fogadta el 1966. december 16-án, és 1976. március 23-án lépett hatályba. 2001 végéig az egyezményt 147 állam erősítette meg.
Az egyezmény tovább részletezi az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában felsorolt polgári és politikai jogokat és szabadságokat.
Az egyezmény 1. cikkében a részes államok kötelezik magukat arra, hogy előmozdítják a népek önrendelkezési jogát, és e jogot tiszteletben tartják. Elismerik a népek jogát arra is, hogy szabadon rendelkezzenek és kereskedjenek természeti kincseikkel és erőforrásaikkal.
A személy jogai közül néhány, amelyeket az egyezmény biztosít:
2. cikk
A jogsérelmet szenvedettek jogi eljáráshoz való joga abban az esetben is, ha a jogok megsértését hivatalos minőségben eljáró személyek követték el.
3. cikk
A férfiak és nők közötti egyenlőséghez való jog minden polgári és politikai jog élvezete tekintetében.
6. cikk
A jog az életben maradáshoz.
7. cikk
Senkit sem lehet embertelen vagy megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni.
8. cikk
Senkit sem lehet rabszolgaságban és szolgaságban tartani.
9. cikk
Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Senkit sem lehet önkényesen őrizetbe venni vagy letartóztatni.
11. cikk
Senkit nem lehet bebörtönözni kizárólag azért, mert nem képes szerződéses kötelezettségének eleget tenni.
12. cikk
Mindenkinek joga van a szabadságra és a szabad mozgásra.
14. cikk
A bíróság előtt mindenki egyenlő. Mindenkinek joga van arra, hogy ártatlannak tekintsék mindaddig, amíg bűnösségét a törvény szerint be nem bizonyították, és arra, hogy pártatlan bíróság általi tisztességes és nyilvános tárgyalásban legyen része.
16. cikk
Mindenkinek joga van arra, hogy jogképesnek ismerjék el.
17. cikk
Mindenkinek joga van a magánéletre és annak védelmére a törvény által.
18. cikk
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
19. cikk
Nézetei miatt senki sem zaklatható. Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra.
20. cikk
Minden háborús propagandát, a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet bármilyen hirdetését törvényben kell megtiltani.
21. cikk
A békés gyülekezés jogát el kell ismerni.
22. cikk
Mindenkinek joga van a másokkal való szabad egyesülésre.
23. cikk
A házasságkötés és a családalapítás jogát el kell ismerni.
24. cikk
Minden gyermeknek joga van a kiskorú státusra, az állampolgárságra, az anyakönyvezésre és a névre.
25. cikk
Minden állampolgárnak joga van arra, hogy a közügyek vitelében részt vegyen, szavazzon, megválaszthassák és közhivatali tisztséget vihessen.
26. cikk
A törvény előtt minden személy egyenlő és joga van egyenlő védelemre.
27. cikk
A nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbséghez tartozóknak joguk van ahhoz, hogy élvezzék kultúrájukat, gyakorolják vallásukat, és használják nyelvüket.
Az egyezmény kötelező; az Emberi Jogok Bizottsága - melynek megalakításáról a 28. cikk határoz - ellenőrzi végrehajtását.
*
Az Európai Unió emberjogi dokumentumai a fentieken alapulnak. Alkotmány méltóságára az a tagállami nemzeti dokumentum tarthat igényt, amely a felsorolt értékeket képviseli és normatív szabályaiban érvényre juttatja.

 

Tovább »

Címkék: | 2010-12-10 13:20:50 | |Mne | hozzáaszólás: 8 |

Királyok, hipokriták, démonok : újabb Rush-dal

Lyrics to Rush - A Farewell to Kings
-------------------------------------------------------------------------
A Farewell to Kings
- -------- -- -----
When they turn the pages of history
When these days have passed long ago
Will they read of us with sadness
For the seeds that we let grow
We turned our gaze
From the castles in the distance
Eyes cast down
On the path of least resistance

Cities full of hatred
Fear and lies
Withered hearts
And cruel tormented eyes
Scheming demons
Dressed in kingly guise
Beating down the multitude
And scoffing at the wise

The hypocrites are slandering
The sacred halls of Truth
Ancient nobles showering
Their bitterness on youth
Can't we find
The minds that made us strong
Can't we learn
To feel what's right and wrong

Cities full of hatred
Fear and lies
Withered hearts
And cruel, tormented eyes
Scheming demons
Dressed in kingly guise
Beating down the multitude
And scoffing at the wise
Can't we raise our eyes
And make a start
Can't we find the minds
To lead us closer to the Heart

 

Tovább »

Címkék: | 2010-11-13 10:38:44 | |Mne | hozzáaszólás: 6 |

Rongy

 

Valaha rongyból gyártottak papírt. Aztán törvényeket írtak a papírra. Alkotmányt is. Később az önkény ezeket papírronggyá fokozta le.
 
Most a papírt nem rongyból készítik. Az Alkotmányt sem kell papírronggyá változtatni. Olyant szövegeznek, amilyent csak akarnak. Azt aztán be lehet tartani. Ha mégsem jó, nincs gond. Átírják, oszt annyi.

 

Tovább »

Címkék: | 2010-10-27 09:23:09 | |Mne | hozzáaszólás: 1 |

Humánum

Nem a gyilkosságról írok, hanem egy polgári peres ítélet indoklásáról.

A két fiatalkorú által megölt  áldozat szülei polgári pert indítottak az elkövetők ellen, mivel életük – egyetlen gyermekük elvesztése után – céltalanná vált. A Pécsi Ítélőtábla megalapozottnak találta a keresetet, és négy-négymillió – azaz összesen nyolcmillió – forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az elkövetőket és szüleiket. ...Lábady Tamás, az ítéletet hozó tanács – és az ítélőtábla elnöke -  indoklása szerint az elkövetőkből „hiányzott az irgalom, a könyörületesség, a szánalom, a megrendülés és a jóság. A szülők nem nevelték őket az élet tiszteletére olyan módon, hogy ne jussanak el ennek a brutális bűncselekménynek a megvalósításához.”

Az ítéletről és a szülők tényleges felelősségéről még sokáig fog dúlni a vita. Engem most nem az egyedi eset foglalkoztat. Úgy vélem, hogy a Lábady  által felsoroltak összessége megközelítően jól írja körül a humánum alapkövetelményeit.  Legutóbbi bejegyzésemben is írtam az ember méltóságáról.

Tovább »

Címkék: | 2010-10-02 11:53:30 | |Mne | hozzáaszólás: 29 |

Emberi értékek

 

Földrészünk kulturális, vallási és humanista hagyományaiból erednek a következő emberi, társadalmi, erkölcsi értékek:
 
1. az emberi méltóság tiszteletben tartása,

 

2. szabadság,

3. demokrácia,

4. egyenlőség,

5. jogállamiság,

6. emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait

7. pluralizmus,

8. a hátrányos megkülönböztetés tilalma,

9. tolerancia,

10. igazságosság,

11. szolidaritás,

12. a nők és a férfiak közötti egyenlőség.

 

 
A fenti morális alapokat tartalmazó Alkotmányszerződést 2004. október 29-én írták alá Rómában. Életbe lépéséhez mind a huszonöt tagállamnak ratifikálnia kellett, ami megtörtént. Kívánságként fogalmazódott meg egyházi részről, hogy az EU korábban elfogadott alapjogi Chartája is kerüljön be az Alkotmányszerződésbe. Ez is megtörtént, a szerződés II. részébe teljes egészében és változatlanul beépült az „Unió Alapjogi Chartája” címmel.
 
A katolikus egyház társadalmi tanítása elismeri és előmozdítja a fenti értékeket és elveket. A többi nagyobb egyház ehhez hasonlóan foglal állást. Valamennyien még több nevesített értéket is szerettek volna megjeleníteni. A vallási gyökereket konkrétabban kívánták volna megfogalmazni.
 
Ám a fő dolgok, így a szerződés 2. cikkében felsorolt szabadság és egyenlőség, valamint az emberi jogok, de végső soron a jogállamiság és a demokrácia is olyan értékek, amelyeket az egyházak magukénak, éppen az egyházak tanításából fakadónak vallanak. A 2. cikk emellett az Unió tagállamainak társadalmait többek között az igazságosságra és a szolidaritásra épülőnek írja le. Jól kiegészíti mindezt a 3. cikk, amelyben az Unió elkötelezi magát a fentebb megállapított értékek megvalósítása mellett, és nemzetközi célkitűzései között jelöli meg a béke, illetve a népek jólétének előmozdítását, valamint az igazságosság, a szolidaritás és a jog érvényesülésének igényét.
 
 
 

 

Tovább »

Címkék: | 2010-08-09 18:09:46 | |Mne | hozzáaszólás: 40 |

Woody Allen álma

Előzmény: Woody Allen mint Szokratész.
Szereplők: Allen, Agathon, Simmias.
.
Allen: When is the sentence to be carried out?

Agathon: What time is it now?

Allen: Today!?

Agathon: They need the jail cell.

Allen: Then let it be! Let them take my life. Let it be recorded that I died rather than abandon the principles of truth and free inquiry. Weep not, Agathon.

Agathon: I'm not weeping. This is an allergy.

Allen: For to the man of the mind, death is not an end but a beginning.

Simmias: How so?
.
Allen: Death is a state of non-being. That which is not does not exist. Therefore does not exist. Truth and beauty. Each is interchangeable, but are aspects of themselves. Er, what specifically did they say they had in mind for me?

Agathon: Hemlock. (Bürök.)

Allen: (Puzzled) Hemlock?

Agathon: You remember that black liquid that ate through your marble table?

Allen: Really?

Agathon: Just one cupful. Though they do have a back-up chalice should you spill anything.

Allen: I wonder if it's painful?

Agathon: They asked if you would try not to make a scene. It disturbs the other prisoners.
.
Allen: Right right (Suddenly dropping all pretense of courage) Look, I'm going to level with you - I don't want to go! I'm too young!

Agathon: But this is your chance to die for truth!

Allen: Don't misunderstand me. I'm all for truth. On the other hand I have a lunch date in Sparta next week and I'd hate to miss it. It's my turn to buy. You know those Spartans, they fight so easily.

Simmias: Is our wisest philosopher a coward?

Allen: I'm not a coward, and I'm not a hero. I'm somewhere in the middle.
.
Agathon: But it was you who proved that death doesn't exist.

Allen: Hey, listen - I've proved a lot of things. That's how I pay my rent. Theories and little observations. A puckish remark now and then. Occasional maxims. It beats picking olives, but let's not get carried away.

Agathon: But you have proved many times that the soul is immortal.

Allen: And it is! On paper. See, that's the thing about philosophy - it's not all that functional once you get out of class.

Simmias: And the eternal 'forms'? You said each thing always did exist and always will exist.

Allen: I was talking mostly about heavy objects. A statue or something. With people it's a lot different.
.
(The executioner arrives with a cup of hemlock.)

Executioner: Ah - here we are. Who gets the poison?

Agathon: (Pointing to me) He does.

Allen: Gee, it's a big cup. Should it be smoking like that?

Executioner: Yes. And drink it all because a lot of times the poison's at the bottom.

Allen: (Usually here my behaviour is totally different from Socrates' and I am told I scream in my sleep.) No - I won't! I don't want to die! Help! No! Please!

(He hands me the bubbling brew amidst my disgusting pleading and all seems lost. Then because of some innate survival instinct the dream always takes an upturn and a messenger arrives.)

Messenger: Hold everything! The senate has re-voted! The charges are dropped. Your value has been reassessed and it is decided you should be honored instead.

Allen: At last! At last! They came to their senses! I'm a free man! Free! And to be honored yet! Quick, Agathon and Simmias, get my bags. I must be going. Praxiteles will want to get an early start on my bust. But before I leave, I give a little parable.

Simmias: Gee, that really was a sharp reversal. I wonder if they know what they're doing?

Allen: A group of men live in a dark cave. They are unaware that outside the sun shines. The only light they know is the flickering flame of a few small candles which they use to move around.

Agathon: Where'd they get the candles?

Allen: Well, let's just say they have them.

Agathon: They live in a cave and have candles? It doesn't ring true.

Allen: Can't you just buy it for now?

Agathon: O.K., O.K., but get to the point.

Allen: And then one day, one of the cave dwellers wanders out of the cave and sees the outside world.

Simmias: In all its clarity.

Allen: Precisely. In all its clarity.

Agathon: When he tries to tell the others they don't believe him.

Allen: Well, no. He doesn't tell the others.

Agathon: He doesn't?

Allen: No, he opens a meat market, he marries a dancer and dies of a cerebral hemorrhage at forty-two.

(They grab me and force the hemlock down. Here I usually wake up in a sweat and only some eggs and smoked salmon calm me down.)

Tovább »

Címkék: | 2010-05-23 09:48:49 | |Mne | hozzáaszólás: 12 |

Woody Allen mint Szokratész


 
„Az én védőbeszédem”
 
Szerzőnk az ókori bölcs helyébe képzelte magát és ezt jelenítette meg egy ironikus minidrámában. Helyszín: a börtön cellája. „Általában egyedül vagyok és a racionális gondolkodás valamelyik mély problémáján dolgozom. Például, hogy lehet-e műtárgynak nevezni valamit, ami egyszersmind piszkavasként szolgál. Most éppen Agathon és Simmias látogatását fogadom.”
 
A jelenet előtt a szerző bevezető soraiban tisztázza viszonyát a szokratészi létproblémához. Most csak ezt a részt idézem, kivételesen: angolul.
 
My Apology
Of all the famous men who ever lived, the one I would most like to have been was Socrates. Not just because he was a great thinker, because I have been known to have some reasonably profound insights myself, although mine invariably revolve around a Swedish airline stewardess and some handcuffs. No, the great appeal for me of this wisest of all Greeks was his courage in the face of death. His decision was not to abandon his principles, but rather to give his life to prove a point. I personally am not quite as fearless about dying and will, after any untoward noise such as a car backfiring, leap directly into the arms of the person I am conversing with. In the end Socrates' brave death gave his life authentic meaning; something my existence lacks totally, although it does possess a minimal relevance to the Internal Revenue Department. I must confess I have tried putting myself in this great philospher's sandals many times and no matter how often I do, I immediately wind up dozing off and having the following dream...

Tovább »

Címkék: | 2010-05-22 20:22:07 | |Mne | hozzáaszólás: 17 |

Blogter